Alsóőr 

Alsóőr eredete szintén a Felső Őrségben létrehozott határvédelmi rendszerre vezethető vissza, amely a magyarok honfoglalása és letelepedése alatt a gyepűrendszer kialakításával vette kezdetét. Itt is mai napig megtalálható az alszeg és felszeg településforma. I. Károly Róbert király 1327-ben kelt szabadságlevelében Alsóőr lakosainak királyi kiváltságot adott, a speculatores nostri-t, amely a földbirtokos nemesek rangját jelentette. Szabadok voltak és nem egy földesúr alattvalói. A magyar országgyűlés többször megerősítette ezt a rangot (1478, 1498, 1547) és a lakosokat, mint nemeseket elmítette (cum nobiles sint regni Hungariae). Alsóőr címerén a történelmi származás tükröződik vissza: egy arany pajzson van egy férfi alak piros ruhában, arany zsineggel és arany szíjjal, ezüst övvel és ezüst kardhüvellyel, kék, aranynyal átkötött, ezüsttel szegélyezett dolmánnyal, fekete, ezüsttel szegélyezett huszárcsákóval, és fekete csizmában, a jobb kezében egy ezüst kardot lendít. A községi címer átadása 1994. április 5-én történt. Az Alsóőrhöz tartozó mezőgazdaságilag hasznosítható területeket a 19. századig a helyi Communitas kezelte (nemesi gazdasági közösség), és közösen gazdálkodtak. Emellett a kereskedelem és az ipar is virágzott, úgyhogy csaknem az összes szakmát gyakorolták (Alsóőrött volt könyvkötő, esztergályos, tímár, kalapkészítő, csizmadia, vattakészítő…). A kézművesek zászlója a mai napig megtalálható a templomban. Az általánosan romló gazdasági helyzet miatt a 19. század vége felé és a 20. század elején sok alsóőri fiatal arra kényszerült, hogy kivándoroljon Amerikába.

Más Felső Őrségi településekkel szemben az alsóőri lakosok mindig katolikus vallásúak voltak. Amikor Kazó István főesperes 1697-ben meglátogatta a települést, említést tett egy fából épült templomról, amely körül temető volt. Az ő beszámolójában található egy érdekes megjegyzés egy tarkán kifestett kazettás mennyezetről. Ez a templom a falu főterén állt, ahol ma a hősi emlékmű található. 1769-ben egy téglaépületet építettek, ez lett a mai templom egy része. 1791-ig Alsóőr a felsőőri egyházközséghez tartozott. Amikor egy önálló káplánságot és 1808-ban önálló egyházközséget alapítottak, valamint a helyi Communitas vállalta át a kegyúri kötelezettségeket, a község ezen a téren is önállóságra tett szert. 1883-ban a templomot kibővítették és ezzel elnyerte mai formáját. Szent Katalin a templom védőszentje. Az oltáron található Szent Katalin arcképe, az oldalain – ahogy még sok burgenlandi templomban – a magyar királyok állnak. Alsóőrött István király és fia, Szent Imre áll őrt. A szószéken található a négy evangélista faszobra, ezek az 1990-es években lettek restaurálva. A mellékoltár a templom restaurálása során Resetarits Thomas faszobrával lett kiegészítve ami a Napbaöltözött Asszony elnevezést viseli. A Flórián kápolna, amely a Felsőőr felé vezető út mellett áll, neogótikus stílusban lett építve, körformájú alapra. A kápolna körül négy hársfát ültettek 1898-ban, a Genfben meggyilkolt Erzsébet királynő emlékére. A bejárat fölött egy mélyedésben található Szent Flórián szobra. Mai napig hagyomány, hogy a kápolnánál Szent Flórián tiszteletére a névnapja utáni vasárnapon a szabadban misét tartanak. 1965-ben alapították lokálpatrióták az Alsóőri Otthon egyesületet, itt gyűjtötték össze a kultúrtörténeti, művészeti, természettudományi és néprajzi jelentőségű alsóőri és környékbeli tárgyakat, hogy megőrizzék és megtartsák, és egy múzeumban hozzáférhetővé, látogathatóvá tegyék őket. Az évek folyamán számos dokumentum, könyv, kép, és mindenekelőtt mezőgazdasági eszköz, háztáji szerszám, népviseleti ruha gyűlt össze, amelyeket helyreállítottak, megjavítottak. A folyamatos és gondos törődésnek köszönhetően ezek a különleges darabok megmaradnak az utókor számára. A kiállítási tárgyak betekintést adnak a burgenlandi magyarok életébe és hagyományaiba

Az Alsóőri Énekkar 1919-ben alakult meg. Az akkori pap fontosnak tartotta, hogy a fiataloknak az első világháború nehéz időszaka után olyan elfoglaltságot tudjanak ajánlani, ami örömöt szerez nekik. Ezért alakult meg a férfi énekkar, amelynek célja a magyar egyházi és világi népdalkincs ápolása volt. 2003-ban nők is csatlakoztak a kórushoz, azóta viselik az Alsóőri Énekkar nevet. Burgenlandban ez az egyik legrégebbi egyesület. Az Alsóőri Kétnyelvű Színjátszó Egyesület hivatalosan 1982-ben lett alapítva. Az amatőr színházi előadások kezdete egyértelműen korábbra tehető. Az első előadásra 1920 pünkösdjén került sor, a Leányfurfang című darabot mutatták be. Eleinte évente kettő-három színdarabot adtak elő. A színjátszó egyesületnek mai is az a célja, hogy tovább ápolják és megőrizzék a magyar nyelvet, erősítsék a közösséget és továbbadják a hagyományokat. 2014-ben a Magyar Örökség díjjal jutalmazták az egyesületet Magyarországon. Ezt olyan magyar intézmények és csoportok kapják, melyek meghatározó szerepet vállalnak a magyar kultúra ápolása, a sport, és a tudományok terén. Jelenleg az egyesületnek kereken negyven tagja van. A színdarabokat többnyire magyarul adják elő, a közreműködők a burgenlandi magyar népcsoporthoz tartoznak.

Miként a színjátszócsoport, úgy a hivatalosan 1980-ban alapított Virgonc Néptánccsoport is régebbi időkbe visszanyúló hagyományokra tekinhett vissza. 1985 óta a társulat a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülethez tartozik és 2006 óta szerveznek néptáncoktatást gyerekeknek. A tánccsoport nem csak megőrzi és átadja a magyar néptánc kultúráját és a nyelvet, hanem a tojásírás régi technikáját is ápolja. Ez egy régi burgenlandi magyar szokás, a lehűtött főtt tojást folyékony viasszal díszítik és ezt ezután befestik. Miután eltávolítják a viaszt, a batikolás által láthatóvá válik a minta, amit gyakran generációkon keresztül adtak tovább a családokon belül. Már kiskorukban megtanulták a lányok az anyukájuktól ezt a művészetet. Szokás volt, hogy húsvétvasárnap az asszonyok meglátogatták a keresztgyerekeiket és ezeket a pirosszínű vagy az ilyen módon díszített tojásokat vitték ajándékba.

Egy további fontos kulturális intézmény az 1999-ben létrejött alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ). Ez a már 1973-ban alapított Burgenlandi Magyar Kultúregyesület alsóőri magyar könyvtárából nőtt ki, amely a Bécsi Magyar Kultúr- és Sportegyesület nagyvonalú adományával, valamint Dr. Galambos Iréneusz atya saját gyűjteményének megöröklésével kezdhette meg működését. Kiállítások, irodalmi estek, előadások, könyvbemutatók és könyvek kiadása által foglalkozik az egyesület a helyi autochtón magyar lakosság nyelve, kultúrája és identitása megőrzésével. A műemlékvédelem alatt álló Öreg iskola épülete és termei kínálnak otthont az intézményeknek.