Nagyszombaton a települések határában örömtüzet gyújtanak. Előtte a legények traktorral a faluban szedik össze a fadarabokat és ágakat – minden ház elé kitesznek ez alkalomra valamennyit. Este a faluközösség az örömtűznél találkozik, a fiatalok megvendégelik a látogatókat itallal, és ameddig a tűz ég, ott maradnak. Régen a gyerekek kikopott vesszőseprűket vittek magukkal, amelyeknek a végét az örömtűzbe tartották és a parázsos seprűket körbe-körbe forgatták a levegőben. Az örömtüzek az őrségi végvidékeken ősmagyar, gyepűvidéki jeltüzekre illetve lármatüzekre emlékeztetnek.
Aprószentek napján, december 28-án az egész magyar nyelvterületen szokás volt a korbácsolás. Ilyenkor a legények házról házra járva egészség- és szerencsekívánó mondókákat adtak elő, és gyengéden megveregették, megvesszőzték a ház népét, főként a lányokat, asszonyokat és gyermekeket. E szokás egyrészt a pogány termékenység- és egészségvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos. Ezt a csaknem feledésbe merült néphagyományt Felsőőrött és Őriszigetben újból felelevenítették.
created with
WordPress Website Builder .