Húsvétkor, a nagyhéten a burgenlandi magyar családokban már generációkon keresztül ápolják a tojásírás hagyományát. Megolvasztott méhviasszal és a legtöbb esetben még saját készítésű írókákkal írják a településenként különböző, többé-kevésbé geometrikus mintákat a főtt tojásra, utána befestik, és végül puha, megmelegített ronggyal letörlik a viaszt a tojásról. A viaszminta helyén fehéren maradt tojás ettől lesz különleges. A gyerekek elsősorban a keresztanyjuktól kapnak egy ilyen pirostojást. Ez a hagyomány Burgenlandban csak a magyarok körében ismert, a pásztorházai (Stinatz) horvátok például karcolják a mintákat a tojásra. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesülethez tartozó Virgonc Néptánccsoport minden évben a nagyhéten Alsóőrött rendez gyerekeknek hagyományos tojásírást, s így teszi lehetővé e technika elsajátítását a fiatalabb nemzedék számára is.
Nagyszombaton a települések határában örömtüzet gyújtanak. Előtte a legények traktorral a faluban szedik össze a fadarabokat és ágakat – minden ház elé kitesznek ez alkalomra valamennyit. Este a faluközösség az örömtűznél találkozik, a fiatalok megvendégelik a látogatókat itallal, és ameddig a tűz ég, ott maradnak. Régen a gyerekek kikopott vesszőseprűket vittek magukkal, amelyeknek a végét az örömtűzbe tartották és a parázsos seprűket körbe-körbe forgatták a levegőben. Az örömtüzek az őrségi végvidékeken ősmagyar, gyepűvidéki jeltüzekre illetve lármatüzekre emlékeztetnek.
Aprószentek napján, december 28-án az egész magyar nyelvterületen szokás volt a korbácsolás. Ilyenkor a legények házról házra járva egészség- és szerencsekívánó mondókákat adtak elő, és gyengéden megveregették, megvesszőzték a ház népét, főként a lányokat, asszonyokat és gyermekeket. E szokás egyrészt a pogány termékenység- és egészségvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos. Ezt a csaknem feledésbe merült néphagyományt Felsőőrött és Őriszigetben újból felelevenítették.
Január 6-a,
Vízkereszt ünnepe körül a katolikus egyház szervezésében a gyermekek háromkirálynak
beöltözve házról házra járnak, megáldják a házakat és jótékony célra gyűjtenek.
A gyermekek magyarul énekelnek és verset mondanak, egy felnőtt egyházi képviselő
kíséretében pénzadományt gyűjtenek, sok helyen édességet kapnak vagy megvendégelik
őket. A kismartoni püspökség magyar nyelven is kiadja a szórólapot, melyen
tájékoztatják a háztartásokat a gyűjtés céljáról, az összegyűjtött adományok
felhasználásáról.
In der Oberen Wart sind die wichtigsten Tage im Fasching die vier Tage von Faschingssonntag bis Aschermittwoch.
In Unterwart werden die Faschingsfeiern
traditionell von jenen Burschen organisiert,
die bereits ihren Wehrdienst abgeleistet haben.
Diese werden deshalb „fogadók” genannt,
weil sie den Faschingsball organisieren
und die Musiker engagieren. Der Faschingsball
am Faschingssonntag wird im Wirtshaus
des Dorfes abgehalten.
A felső-őrségi farsang jeles napjai farsangvasárnaptól hamvazószerdáig tartanak. Alsóőrött a farsangi mulatságok főrendezői mindig a katonai szolgálatot már maguk mögött hagyott legények, а fogadók voltak. Azért nevezik őket fogadóknak, mert ők a farsangi bál rendezői, a zenekar felfogadói. Farsangvasárnap bált rendeznek a községi kocsmában. Farsang hétfőjén a fogadó legények karjukon kosárral végigjárják a házakat, tojást, fánkot, füstölthúst, pénzt gyűjtenek. A fogadók ünneplő ruhában, fehér kötényben, kalapban járnak. Ruhájuk, fokosuk, kosaruk selyempapírból készült virággal díszített. A díszítést korábban lányok, a fogadók szeretői készítették, az 1970-es években egy asszony, Csulak Róza. A fogadók csoportját 40 évvel ezelőtt egy rongyos, kormos arcú, alakoskodó személy, a „szúrva” is követte. Alsóőrött bohócnak hívták. A fogadók tojásgyűjtő csoportját a második világháború előtt cigányzenészek, később egy muzsikás, húzómuzsikás (harmonikás) is kísérte. A csoport farsang hétfőjén reggel nyolc óra körül indul el a községi kocsmából, ahol а fogadóknak farsangvasárnaptól hamvazószerdáig külön asztala van. Körbejárnak a faluban, minden házhoz bemennek. A fogadók a muzsikás zenéjére táncolnak egyet a házbeli leányokkal. A lányok, asszonyok а fogadóknak ajándékozott tojásokkal vagy pénzzel fizetik be magukat a húshagyókeddi mulatságra, amit а fogadók rendeznek, s ahova csak a legények fizetnek belépődíjat. A tojásgyűjtőket minden háznál borral is megkínálják. A tojást kereskedők veszik meg. Az érte kapott pénzt a legények elmulatják és a zenészeket kifizetik. Őriszigetben hamvazószerdán a farsangi bolondosok húzómuzsikával végigjárják a házakat, tojást, füstölthúst gyűjtenek. A háziasszonnyal táncolnak egyet. Az összegyűjtött tojást, szalonnát megsütik a mulatozó legényeknek, akik a vacsorára meghívják a falubeli leányokat.
created with
WordPress Website Builder .