Felsőőr 1327-ben lett először oklevélben megemlítve, mint a magyar határvédelmi területen, a gyepűrendszeren elhelyezkedő határőrök lakta település. A reformáció alatt csaknem az egész lakosság áttért protestáns hitre. A Felsőőri Református Egyházközösség 1681-ben a soproni tartományi ülésen külön jogokat kapott, és ez az oka annak, hogy Felsőőrött található az egyetlen megtűrt református egyházközösség a mai Ausztria területén. A város történelme visszatükröződik a címerén: ezüst pajzson egy kék ruhába öltözött vitéz látható – egy határőr. Alabárddal felfegyverkezve áll két vár között. A határőrök fegyveres földművesek voltak és az volt a feladatuk, hogy a magyar király megbízásából a határt őrizzék a mai Stájerország felé. Mindkét vár, a németújvári és a borostyánkői határolták be az őrizenő területet. Erre az határszakaszra emlékeztet a város neve, amelyet Felső Őrségnek hívtak. A településnek sokféle vonatkozásban különleges helyzete volt Dél-Burgenlandban. Miközben a környező települések a Batthyány család uralma alá tartoztak, Felsőőrött szabad földművesek éltek. Ők azoknak a leszármazottai, akikről a város és a vidék a nevüket kapták. A település két részből – Felszeg és Alszeg – állt, az azok között elhelyezkedő terület ma a városközpontot alkotja. Németnyelvű kereskedők, iparosok és hivatalnokok építettek itt házakat illetve végezték munkájukat a középületekben, amelyeket szintén oda építettek.
Egy másik különlegesség volt a négy vallási közösség, amelyek itt az idők folyamán kaptak helyet. Felszegben alakult az 1600-as években a már említett Felsőőri Református Egyházközség, a mai Ausztria legöregebb protestáns egyházközsége. Alszegben viszont többségben katolikus földművesek telepedtek le. Felsőőr az evangélikus egyház révén is gazdagodott és az első betelepülő zsidók is idővel megalakították a hitközségüket. (Ebben jelentős szerepet játszott, hogy 1841-ben Felsőőr megkapta a vásártartási jogot.) Ellentétben sok európai várossal és faluval,Felsőőrött nem volt gettó, ezen a területen elszórtan élt a zsidó lakosság – többnyire azonban a város főutcája mentén. Az a tény, hogy a négy vallás békésen együtt tudott létezni is azt mutatta, az felsőőriek bizonyos toleranciával kezelték a más vallású, más nyelvű lakosokat. Felsőőrött és a többi magyarnyelvű burgenlandi településen már a honfoglalás óta magyarul beszélnek, illetve a nyugatmagyarországi nyelvjárás egy változatát. Az 1917-ben Felsőőrött született nyelvész, Imre Samu úgy, hogy a felsőőri nyelvjárás sajátosságai idegen füleknek furcsán hangzanak, mégis szívvel-lélekkel foglalt állást szülőföldje nyelvjárásának megtartása mellett. 1990-ben Budapesten bekövetkezett haláláig egész életét a nyelvtudománynak szentelte. Felsőőr, ahogy a mai Burgenland egyéb területei is az első világháborúig a Magyar Királysághoz tartozott. Amikor 1921 augusztus végén Burgenland területét a trianoni és a saint-germain-i békeszerződés rendelkezései szerint át kellett adni Ausztriának, középmagyarországi felkelők megpróbálták az átadást katonai ellenállással megakadályozni. A magyar kormánynak semmi befolyása nem volt ezekre az egységekre. Prónay Pál, az alakulatok parancsnoka 1921. október 4-én kikiáltotta Felsőőrött a Lajtabánsági Köztársaságot. Céljuk az volt, hogy népszavazás utján újra Magyarországhoz csatolják e területeket, tervük azonban nem járt sikerrel. A különböző vallások békés együttélésén, összetartásán az első rést az ütötte, hogy Burgenland megalakulása után Felsőőrött egy németnyelvű közigazgatási elit telepedett le és ezáltal a nemzetiszocializmus eszméi gyökeret eresztettek itt is. Ezeknek a személyeknek, akik később a nemzetszocialisták magját is alkották nem csak a zsidókkal volt problémája, hanem a magyar népcsoporttal is. Sok felsőőri zsidó lakos rokonszenvezett Magyarországgal, ezért az idetelepedett közigazgatási tisztviselők őket a magyar elithez tartózónak tekintették.
Felsőőr ebben ez időben kapta meg a városi rangot (1939). 1945 március végén a Vörös Hadsereg egységei ellenállás nélkül elfoglalták az esélytelenül kiszolgáltatott Felsőőrt. A következő hetekben a város a hátország része lett. A Vörös Hadsereg körülbelül 400 katonája, akik a harcokban esetek el Felsőőrött nyugszanak az új szovjet katonai temetőben. Ezen kívül Felsőőrött található zsidó, katolikus, evangélikus, református és egy köztemető is. Számos zsidó származású és a roma népcsoporthoz tartozó ember, aki Felsőőrött születt vagy ott élt, a Holokauszt áldozatául esett. A háború alatt szerveződött ugyan a járásban egy ellenálló csoport, a tagokat azonban elárulták és kivégezték. A városi parkban egy emlékmű emlékeztet a nemzetszocializmus áldozataira.
Manapság a lakosság 59%-a katolikus és 33%-a protestáns, ők – a város magyar múltja miatt, illetve a máig megőrzött nyelvük okán – többségben a református felekezethez tartoznak. Az 1904-ben épített egykori zsinagóga 1997-ben lett a helyi zeneiskola épülete. Érdemes megemlíteni a többi felekezeti épületet is. A református templomot 1770-1772 között építették és ez a legöregebb protestáns templom a mai Ausztria területén. 1907-ig a tornyot kétfejű sas díszítette, ami annak a jele volt, hogy a templom egy hatóságilag engedélyezett istentiszteletre szolgáló hely. A középkori római-katolikus Mária mennybemenetele templomot a 13. század második felében alapították. Az épületet a következő évszázadokban újra és újra átépítették, amíg elnyerte mai formáját. Az évek során az épület sok történelmi eseménynek volt tanúja és ezáltal betekintést nyújt Felsőőr történelmébe is. Közvetlenül mellette találjuk az 1969-ben felszentelt Húsvét-templomot,ez Jézus Krisztus feltámadása ünnepének lett szentelve. Nem messze tőle ugyancsak a város központjában áll a felsőőri evangélikus-lutheránus templom, amelyet 1812 és 1815 között építettek. Felsőőrött az összes istentiszteleti hely műemlékvédelem alatt áll.
created with
WordPress Website Builder .Durch die weitere Nutzung der Seite stimmst du der Verwendung von Cookies zu. Datenschutzerklärung.
Die Cookie-Einstellungen auf dieser Website sind auf "Cookies zulassen" eingestellt, um das beste Surferlebnis zu ermöglichen. Wenn du diese Website ohne Änderung der Cookie-Einstellungen verwendest oder auf "Akzeptieren" klickst, erklärst du sich damit einverstanden.
